Anyák napja
Kétségtelen, hogy az év egyik legszebb napja, május első vasárnapjára esik minden évben. Ez nem más, mint az édesanyák napja.
Az anyák napja hivatalos ünneplésének gondolata először 1872-ben merült fel. Julia Ward Howe költő és írónő javasolta ekkor, hogy június másodikát szenteljék az anyák és a béke napjának az Egyesül Államokban. Aktivistaként már korábban is szenvedélyes hangon szólalt fel azért, hogy a nők szálljanak síkra a háborúk ellen, és június második vasárnapját nevezzék ki az anyák béke napjának, de az ő életében ezek a célkitűzések nem valósultak meg.
A ma ismert anyák napja Anna Jarvis nevéhez köthető. Anna maga sosem szült gyermeket, a napot édesanyja, Mrs. Anna Marie Reeves Jarvis emléke inspirálta, aki szociális munkásként sokszor hangoztatta, hogy a világ édesanyái megérdemelnék, hogy legalább egy napot az évben az ő tiszteletüknek szenteljenek. Mrs. Jarvis 1905-ben hunyt el, és álmát lánya, Anna váltotta valóra. 1908-ban kifejezetten az ő tiszteletére tartott egy emléknapot a West virginiai Graftonban, majd ezután kezdett bele országos kampányba az anyák napja hivatalossá tételére.
1912-ben megalapította az Anyák Napja Nemzetközi Szövetséget, és védjegyévé váltak a “május második vasárnapja” és az “anyák napja” kifejezések. Kampánya során mindig nyomatékkal hangsúlyozta, hogy ez az ünnep bensőséges, családi nap kell, hogy legyen, amikor a család személyesen köszönti fel az anyát és a nagyanyákat. Erőfeszítéseit siker koronázta, és 1914-ben Woodrow Wilson elnök hivatalossá tette az anyák napját.
Magyarországon a Vörös Kereszt nevéhez kötődik az első hivatalos anyák napja, amit akkor – 1925-ben – még összekapcsoltak a hagyományos Mária-tisztelettel. Magyarországra az ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából, és a legelső anyák napi ünnepséget 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatásában munkás gyerekeknek tartották. 1928-tól már miniszteri rendelet tette hivatalossá az iskolai ünnepségek sorában, majd ettől kezdve terjedt el széles körben is ennek a szép napnak a megünneplése.
A gyermekek és a felnőttek szívében az édesanya különleges helyet foglal el. Ő az, aki számára mindig mi, a gyerekei vagyunk a legfontosabbak, ő az, akivel örömünket, bánatunkat mindig megoszthatjuk, akiben mindig bízhatunk.
Angliában az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra elkészítették az anyák sütijét, az édesanyák számára.
Az anyák megünneplésének története azonban legrégebbre az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is megköszöntötték.
Az anyák fáradhatatlan, áldozatos munkáját, nem lehet ajándékokkal meghálálni, szavakkal kifejezni. Az igazi ÉDESANYA nem is a háláért teszi a dolgát, nem vár viszonzást. Határtalan szeretete türelemmel, önzetlenséggel, megértéssel, megbocsátással párosul. Az egy napos kiemelt figyelem nem tudja viszonozni a rengeteg törődést, de egy apró kis ajándék minden anyai szívet meglágyít.
Az egyik legnépszerűbb anyák napi ajándék a virág, bár szerintem az Édesanyákat, Nagymamák, Dédmamákat ünnepelni nem csak vásárolt ajándékokkal, virágokkal lehet. Sőt! Nagyobb örömet szerezhetünk egy saját készítésű aprócska tárggyal, verssel, saját készítésű rajzzal, varrott szívecskével, stb. Egy apró tárgy – amit aztán évek, évtizedek múlva is elő lehet venni, amikor a kisgyermek már felnőtt – csodákra képes. Erőt ad a nehéz helyzetekben, megszépíti a szürke hétköznapokat, nosztalgiára késztet, vagy éppen megmosolyogtat.
Az anyák napjához bármilyen virág illik, de a tavasszal nyíló virágok méltán a legnépszerűbbek ilyenkor. Az anyák napjával szorosan összekapcsolódik az orgona is, ami általában ilyenkor virágzik. Kedves tavaszi cserepes virágzó növények és összeültetések épp úgy ajándékozhatók, mint a virágcsokrok.
Az anyaság egyben egy jelkép is. Az ember ősi kultúrájának főalakja a Nagy Isten Anya, a Magna Mater, aki a Mindenség és az istenek szülőanyja. A földdel, a természet termékenységével áll kapcsolatban. Az óind Prithivi, a nyugati sémi Asirat, a kis-ázsiai Kübelé, s a görög Gaia és Rheia alakja is egy maghaló és feltámadó istenhez kapcsolódik. Ő a földi létezés fenntartója, aki földi testet ad az égi természetű léleknek. A Bibliában Éva, a halált hozó bűn anyja a test esendőségét, míg Szűz Mária, a Megváltó anyja a megtisztult lélek örökkévalóságát képviseli. Mivel az emberi természet is kettős – égi és földi, azaz isteni és állati – ennél fogva az anya szerepe is ellentmondásos, amire talán anya és banya szavunk hasonlósága és ellentétes értelmük is utal.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az édesanyák nem csak azon a napon érdemlik meg a szeretetet és megbecsülést, amikor az ki van tűzve.
