A nők 40-es nyugdíja
Gyakran hallani, hogy „ó, nekem ugyan már nem lesz nyugdíjam..” Ez a magyar pesszimizmushoz köthető, vagy van valamiféle valóságalapja? A fiatalok azért mennek külföldre tanulni, valamint dolgozni, mert kalandra vágynak, vagy sokkal inkább, mert a jövőjükre gondolnak? Nem árt egy-két tudnivalóval, szabállyal tisztában lenni.
2019-ben ugyanis új időszakkal bővült a gyermekek után elismerhető szolgálati idők köre és 2020-ban újabb bővülés várható.
A nyugdíj szabályaink szerint önmagában a gyermekszülés csak egy esetben van hatással a szolgálati időre: az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét annyiszor 365 nappal (tartósan beteg, fogyatékos gyermek esetén 550 nappal) kell növelni, ahány gyermeke 1968. január 1. előtt született. Viszont fontos-, ugyanakkor magától értetődő tudnivaló, hogy a szabály alkalmazásához a gyermek születési anyakönyvi kivonata, a tartós betegség, fogyatékosság igazolásához a családi pótlékról szóló jogszabályok rendelkezései szerinti orvosi igazolás szükséges.
Szolgálati időnek kell viszont figyelembe venni a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj és a gyermekgondozási segély, illetve a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
Január 1-jétől bővült a szolgálati időnek elismerhető gyermeknevelési idők köre a gyermekek otthongondozási díjának (gyod) időtartamával, mert a gyodból nyugdíjjárulékot vonnak. A gyodot idén év elejétől vezették be: egységes otthongondozási díjat vehetnek igénybe az önellátásra képtelen gyermeküket ellátó szülők, havi bruttó 100 ezer forintot, mely összeg a gyermek életkorától függetlenül egyenlítődik ki.
Viszont nem csak a nőknek lehet érdekes. A gyermeknevelési ellátások jelentős része nemcsak az anya, hanem az apa által is igénybe vehetők, így számukra is nyugdíjhoz figyelembe vehető szolgálati időt jelentenek.
Meghatározott ellátásokat pedig a nagyszülők is igénybe vehetnek a szülők helyett, így amennyiben a nagyszülő még nem nyugdíjas (mert ha igen, további szolgálati időt már nem szerezhet), a nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátás időtartama, és a közeljövőtől új lehetőségként a nagyszülő által igénybe vehető gyermekgondozási díj időtartama is növeli a nagyszülő szolgálati idejét. Ez kapóra jöhet az olyan szülőknek is, akiknek külföldön dolgoznak a gyermekeik, és magukra vállalták a szülő-szerepet, hogy besegíthessenek.
A nők negyven év jogosultsági idővel igényelhető öregségi kedvezményes nyugdíj folyósításánál az összes szolgálati idő mellett az ellátásra jogosító keresőtevékenységgel, vagy gyermekneveléssel szerzett időszak nagy jelentősége bír.
Viszont amennyiben a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő kevesebb negyven évnél, de az a harminckét évet eléri, a hiányzó időszak tételesen megnevezett gyermeknevelési idővel teljesíthető. Tehát érdemes figyelembe venni ezeket a kiskapukat.
Ezeknél a gyermeknevelési időknél azonban 2019-től a gyermekek otthongondozási díjának időtartamát, 2020-tól pedig az örökbefogadói díj időtartamát is figyelembe veszik, mint a kedvezményes nyugellátáshoz beszámítható jogosultsági időt.
Ha pedig a nőnek gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, illetve 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, akkor harminc év keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő és legfeljebb tíz év gyermeknevelési idő esetén már megállapítható a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági idő megléte.
Ha a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban esetleg még nem szerepel minden gyermeknevelési időszak, azt az adategyeztetési eljárás során ezeket haladéktalanul jelezni kell.
Tehát nem árt, ha az ember tisztában van ezekkel a szabályokkal.
