Az ENSZ-közgyűlés hivatalos ünneppé tette a nők jogai és nemzetközi béke napját 1977-ben, viszont az ünnep története ennél jóval korábbi időkbe nyúlik vissza.
1909-ben az Amerikai Szocialista Párt február 28-át tette meg nőnappá. Magyarországon 1913 óta ünnepelhetjük a Nemzetközi Nőnapot március 8-án. Ez a dátum összeköthető a textilmunkásnők 1857-es lázadásával. Ezen a napon New Yorkban mintegy negyvenezer munkásnő egyenlő bérért, rövidebb munkaidőért sztrájkolt.
Az 1980-as évektől a nőszervezetek fő céljuk az lett, hogy felvonulásokkal hívják fel a figyelmet a nők egyenlőtlen helyzetére, kiszolgáltatottságára, védtelenségére. A jogegyenlőség mára már létezik, azonban ez nem jelent egyben esélyegyenlőséget is. Az Európai Bizottság 2006-os magyarországi felmérése szerint 11% eltérés van a nők és a férfiak fizetése között, és nagyobb a munkanélküliség a nők körében.
Az Egyesült Államokban már 1963 óta törvény létezik arról, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér jár a férfiaknak és a nőknek, de ez a gyakorlatban máig nem valósul meg. A bérkülönbség az Európai Unióban is létezik, annak ellenére, hogy egy 1975-ös irányelv ezt nem teszi lehetővé.
Magyarországon jellemző, hogy az azonos munkakörben dolgozó nők 8%-kal kapnak kevesebb fizetést, ha pedig a gyerekeik száma nő, akkor növekszik a különbség is. Háromgyerekes nő már 25%-kal kevesebb bérért dolgozik.
A civil szervezetek a nőnap alkalmából igyekeznek felhívni a figyelmet arra is, hogy mennyire elterjedt a nők elleni erőszak: családon belüli erőszak, munkahelyi zaklatás, prostitúció, melyek ellen a jog sem jelent kellő védelmet.
