Mára már a nőnap egy olyan formát öltött magára, ahol a férfiak meglepik a róluk gondoskodó nőket, asszonyokat, ezzel megköszönve szeretetüket és odaadásukat.
Viszont azt kevesen tudják, hogy valójában nem is romantikus célzattal indult ez az ünnep. A nőnap kialakulása tipikusan jellemzi a nők évszázados küzdelmét, melyet azért folytattak, hogy kivívják a társdalom elismerését.
Az első ehhez köthető esemény az 1857-es tüntetés New Yorkban, mikor a textiliparban dolgozó nők kimentek tüntetni az utcára jobb munkakörülmény és fizetés reményében.
Az első nőnapot az Amerikai Egyesült Államokban tartották meg, 1909-ben. Ezt követően 1910 nyarának végén, a második Internacionálé kongresszusán elfogadták, hogy a női választójog jegyében, nemzetközi nőnapot kell tartani.
A Nőnap sokáig összekapcsolódott a munkásmozgalmakkal Magyarországon, Oroszországban, Dániában és Németországban. Az eredetét nagyon jól tükrözi az eredeti elnevezés: Nemzetközi Munkásnők napja.
Először a világon 1911. március 19-én tartották meg a nemzetközi nőnapot Németországban, Dániában, Svájcban és Ausztriában.
Viszont a dátum akkor vált véglegessé, mikor 1917-ben Oroszországban ugyan ezen a napon tüntettek a nők a békét és kenyeret követelve. Az események után végül március 8-ra tették a Nemzetközi Nőnap dátumát.
Magyarország ehhez a nőnapi felhíváshoz 1913-ban csatlakozott. Méghozzá akkor, mikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben már országszerte rendezvényeket szerveztek, majd a Rákosi- diktatúrában a nőnap ünneplése kötelezővé vált.
Az évek múlásával, valamint a nők társadalmi helyzetének javulásával az ünnep politikai háttere már szinte teljesen eltűnt a hétköznapokból. Manapság a fiúk és férfiak virágot ajándékoznak a közelebbi női ismerőseinek, szeretteiknek. Míg Olaszországban mimózát szokás adni, addig Magyarországon általában hóvirággal kedveskednek a nőknek. Ez országonként eltérhet.
